Fakhri K.
Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft… A Szilícium-völgy öt óriása, amelyet ma a GAFAM betűszóval jelölünk. Új technológiák, pénzügyek, fintech, egészségügy, autóipar… Nincs olyan terület, amely elkerülné őket. Vagyonuk néha meghaladhatja egyes fejlett országokét.
Ha azt gondolja, hogy a GAFAM csak az új technológiákban van jelen, téved! Ez az öt csúcstechnológiai óriás másokba fektetett be, és odáig ment, hogy virtuális univerzumokat fejleszt ki, mint például a projekt Meta metaverzum, anyavállalata Facebook. Alig 20 év alatt ezek a cégek kerültek a középpontba.
Mindegyikük piaci kapitalizációja meghaladja az 1 milliárd dollárt. Valójában Hollandia vagyonának (GDP) felel meg, amely ennek ellenére a világ 000. leggazdagabb országa. Mik azok a GAFAM-ok? Mi magyarázza fölényüket? Látni fogja, hogy ez egy lenyűgöző történet, amely azonban mindkét oldalon sok aggodalmat keltett.
Tartalomjegyzék
GAFAM, mi az?
A „Big Five” és a „GAFAM” ezért két név a jelölésre Google, Apple, Facebook, amazon et microsoft. Ők a Szilícium-völgy és a globális gazdaság vitathatatlan nehézsúlyúi. Ezek együttes piaci kapitalizációja közel 4,5 billió dollár. A legtöbbet jegyzett amerikai cégek listájához tartoznak. Ráadásul mindegyik jelen van a NASDAQ, a technológiai cégek számára fenntartott amerikai tőzsde.
A GAFAM Google, Amazon, Facebook, Apple és Microsoft piaci kapitalizációját tekintve a világ öt legerősebb vállalata. Ez az öt digitális óriás uralja az internetes piac számos szektorát, és erejük évről évre nő.
Céljuk egyértelmű: vertikálisan integrálni az internetes piacot, kezdve a számukra jól ismert szektorokkal, majd fokozatosan hozzáadva a tartalmakat, alkalmazásokat, közösségi médiát, keresőmotorokat, hozzáférési berendezéseket és telekommunikációs infrastruktúrákat.
Ezek a cégek már most is jelentős tartást birtokolnak az internetes piacon, és erejük tovább növekszik. Képesek saját szabványokat felállítani, és a számukra kedvező szolgáltatásokat, termékeket népszerűsíteni. Emellett megvannak az eszközeik a legígéretesebb induló vállalkozások finanszírozására és megszerzésére, digitális birodalmuk bővítése érdekében.
A GAFAM-ok sok internetfelhasználó számára elengedhetetlenekké váltak, de erejüket gyakran kritizálják. Valójában ezek a vállalatok szinte abszolút ellenőrzést gyakorolnak az internetes piac bizonyos szektorai felett, ami hatalommal való visszaéléshez és versenyellenes gyakorlatokhoz vezethet. Ezenkívül gyakran a magánélet megsértéseként ítélik el, hogy képesek gyűjteni és feldolgozni az internethasználók személyes adatait. nál nél
A kritikák ellenére a GAFAM-ok továbbra is uralják az internetes piacot, és ez nem valószínű, hogy a közeljövőben változni fog. Ezek a cégek sok internetfelhasználó számára elengedhetetlenekké váltak, és nehéz elképzelni a jövőt nélkülük.
IPO
Az Apple a legrégebbi GAFAM cég az IPO szempontjából. 1976-ban alapította az ikonikus Steve Jobs, majd 1980-ban került tőzsdére. Ezután jött a Microsoft Bill Gatestől (1986), az Amazon Jeff Bezostól (1997), a Google Larry Pagetől és Sergey Brintől (2004), valamint a Facebook Mark Zuckerbergtől (2012). ).
Termékek és üzleti szektorok
Kezdetben a GAFAM-vállalatok az új technológiákra összpontosítottak, különösen operációs rendszerek – mobil vagy vezetékes – számítógépek vagy mobil terminálok, például okostelefonok, táblagépek és csatlakoztatott órák gyártásán keresztül. Az egészségügyben, a streamingben vagy akár az autóban is megtalálhatók.
Rivalizálás
Valójában nem a GAFAM az egyetlen létező cégcsoport. Mások is megjelentek, például a FAANG. Találunk Facebookot, Apple-t, Amazont, Google-t és Netflixet. Ebben a frakcióban a streaming óriás ezért átvette a redmondi cég helyét. Másrészt a Netflix az egyetlen fogyasztó-orientált cég a multimédiás tartalmak terén, bár az Amazon és – valószínűleg az Apple – követte a példáját. Különösen az Amazon Prime Video-ra gondolunk. Beszélünk a NATU-ról is. A maga részéről ebbe a csoportba tartozik a Netflix, az Airbnb, a Tesla és az Uber.
GAFAM, egy kőről-kőre épült birodalom
Tevékenységük őrült bővülése arra késztette a GAFAM cégeket, hogy valódi birodalmat építsenek. Ez az amerikai cégek részvény- és egyéb felvásárlásainak sokaságán alapul.
Valójában egy azonos mintát találunk. Kezdetben a GAFAM-ok új technológiákkal indultak. Ezt követően a cégek kiterjesztették csápjaikat más, más területen tevékenykedő cégek felvásárlásával.
Az Amazon példája
Az Amazont egy egyszerű kis irodában indítva Jeff Bezos egyszerű online könyvkereskedő volt. Mára cége az e-kereskedelem vitathatatlan vezetőjévé vált. Ennek érdekében több felvásárlási műveletet hajtott végre, mint például a Zappos felvásárlása.
Az Amazon élelmiszeripari termékek forgalmazására is szakosodott, miután szerény, 13,7 milliárd dolláros összegért felvásárolta a Whole Foods Marketet. Megtalálható még a Dolgok Internetében (IoT), a felhőben és a streamingben (Amazon Prime).
Az Apple példája
A cupertinói cég a maga részéről közel 14 olyan céget vásárolt fel, amelyekre szakosodott mesterséges intelligencia Ezek a cégek az arcfelismerés, a virtuális asszisztensek és a szoftverautomatizálás szakértői is voltak.
Az Apple emellett 3 milliárd dollárért megvásárolta a hangspecialista Beatst (2014). Ettől kezdve az Apple márka fontos helyet vívott ki magának az Apple Musicon keresztüli zenestreamelésben. Így komoly versenytárssá válik a Spotify számára.
A Google példája
A Mountain View cégnek is volt része a felvásárlásokból. Valójában sok ma ismert termék (Google Doc, Google Earth) ezekből az átvételekből született. A Google nagy zajt csap az Androiddal. A cég 2005-ben vásárolta meg az operációs rendszert 50 millió dollárért.
A Google étvágya nem áll meg itt. A cég emellett a mesterséges intelligencia, a felhő és a térképészeti cégek meghódítását tűzte ki célul.
A Facebook példája
A Facebook a maga részéről kevésbé volt mohó, mint a többi GAFAM-cég. Mark Zuckerberg cége ennek ellenére intelligens műveleteket hajtott végre, mint például az AboutFace, az Instagram vagy a Snapchat felvásárlása. Ma a cég neve Meta. Többé nem egy egyszerű közösségi hálózatot kíván képviselni. Emellett jelenleg a metaverzumra és a mesterséges intelligenciára összpontosít.
A Microsoft példája
Csakúgy, mint a Facebook, a Microsoft sem túl mohó, ha egy adott céget vásárol. A redmondi cég különösen a játékok terén orientálta magát, különösen a Minecraft és a Mojang stúdió megvásárlásával 2,5 milliárd dollárért. Szóba került az Activision Blizzard felvásárlása is – még ha ez a művelet bizonyos viták tárgya is –.
Miért ezek a felvásárlások?
„Szerezzen többet, hogy többet keressen”… Valójában ez egy kicsit ilyen. Ez mindenekelőtt stratégiai választás. Ezeknek a cégeknek a megvásárlásával a GAFAM-ok mindenekelőtt értékes szabadalmakra tettek szert. A Big Five mérnökökből és elismert készségekből álló csapatokat is integrált.
Oligarchia?
Ez azonban sok vita tárgyát képező stratégia. Valójában egyes megfigyelők számára ez egyszerű megoldás. Mivel a Big Five nem képes innovációra, inkább ígéretes cégeket vásárol.
Olyan műveletek, amelyek „semmibe” kerültek, tekintve óriási pénzügyi erejüket. Néhányan ezért elítélik a pénz hatalmát és azt a vágyat, hogy megszüntessenek minden versenyt. Valós oligarchia-helyzetről van szó, amelyet ezért a helyére hoznak, mindazzal, amit ez magában foglal...
Olvasni: Mit jelent a DC mozaikszó? Filmek, TikTok, Rövidítés, Orvosi és Washington, DC
A teljes hatalom és a „nagy testvér” vita
Ha van olyan téma, amely valóban kritikát vált ki, az a személyes adatok kezelése. Fotók, elérhetőségek, nevek, preferenciák… Ezek valódi aranybányák a GAFAM óriásai számára. Több olyan botrány is volt róluk, amely rontotta imázsukat.
A sajtóban megjelent kiszivárogtatások, névtelen vallomások és különféle vádak különösen érintették a Facebookot. Mark Zuckerberg cégét azzal vádolják, hogy visszaélt felhasználói személyes adataival. Sőt, 2022 májusában a közösségi háló alapítóját meghallgatta az amerikai igazságszolgáltatás. Példátlan tény volt, ami miatt sok tinta folyt ki.
„Big Brother” effektus
Beszélhetünk tehát „Big Brother” hatásról? Ez utóbbi, emlékeztetőül, a totalitárius megfigyelés fogalmát képviseli, amelyet Georges Orwell is említett híres látnoki regénye 1984. Az összekapcsolt tárgyak ma mindennapi életünk részét képezik. Legbensőségesebb titkainkat tartalmazzák.
A GAFAM-okat ezután azzal vádolják, hogy ezeket az értékes adatokat használták fel felhasználóik megfigyelésére. A kritikusok szerint a cél az lenne, hogy ezeket az információkat eladják a legmagasabb árat tevőknek, például hirdetőknek vagy más kereskedelmi vállalkozásoknak.
